“A villanymotorok kiválasztásakor többféle általános szempontot kell figyelembe venni:

• hajtástechnikai követelményeket, mint pl. a teljesítményt, a nyomatékot, a fordulatszámot, a szabályozhatóságot,
• gazdaságosságot,
• konstrukciós követelményeket,
• környezeti feltételeket,
• biztonsági előírásokat,
• szabványi előrásokat,
• gyárthatóságot, stb.

A motorfajta kiválasztása

Elsőként azt kell eldönteni, hogy az adott feladathoz szinkron, aszinkron vagy egyenáramú villanymotort célszerű-e alkalmazni.

A választásban a hajtástechnikai és a gazdaságossági szempontok a legfontosabbak.

A költség szempontjából a kalickás forgórészű aszinkronmotor a legkedvezőbb, ha nem kell fordulatszám-változtató berendezést alkalmazni. Emellett a karbantartási igénye a legkisebb. Amennyiben a közel állandó fordulatszám, valamint az indítási áramlökés és nyomatéki viszonyok nem jelentenek problémát, ezt a motorfajtát célszerű választani.

Ha 10kW körüli vagy annál nagyobb teljesítményű gépre van szükség és viszonylag kis indítási áramerősség mellett kell a névlegesnél nagyobb indítónyomatékot megvalósítani, valamint a fordulatszámot is változtatni kell, akkor a csúszógyűrűs aszinkronmotor a megfelelő, mert az egyenáramú gépnél olcsóbb és üzembiztosabb.

Szinkronmotort akkor célszerű alkalmazni, ha szigorúan állandó fordulatszámra van szükség. Ezzel a géptípussal megtakarítható a költséges fordulatszám-szabályozó berendezés. Az alkalmazhatóság feltétele a viszonylag kis indítónyomaték-szükséglet és a nem túl gyakori indítási igény, tehát a hosszú idejű üzemelés. Ilyen esetben nagyobb teljesítményeknél (100 kW körül vagy felette) kedvezően kihasználható a géptípus fázisjavítási lehetősége.

Ha tág határok között kell fordulatszámot változtatni, esetleg forgásirányváltással és fékezéssel, kedvező nyomatéki viszonyok között, akkor egyenáramú hajtást kell választani. Kis teljesítmények esetén (1 kW körüli határig) szóba jöhet az állandó mágnesű egyenáramú villanymotor.

A kötöttpályás villamos hajtású járművekben is egyenáramú villanymotorokat használnak.

A személy- és tehergépkocsik, autóbuszok, elektromos targoncák villanymotorjai is egyenáramúak, az akkumulátor, mint energiaforrás miatt.

Kéziszerszámok számára az univerzális villanymotor a megfelelő, a kedvező nyomatéki jellemzők, illetve esetenként az elérhető nagy fordulatszám miatt.

A villanymotorok feszültség szerinti kiválasztása

A villamos forgógépek általános előírásait és vizsgálatait meghatározó MSZ 152 számú szabvány előírja, hogy a villanymotorok névleges feszültsége az MSZ 1 számú szabványnak feleljen meg.

Az MSZ 1 szabvány a villanymotorokra az alábbi táblázat szerinti feszültségeket adja meg:

Az egyenfeszültségű villamos vontatás névleges feszültségei az MSZ 4 szabvány szerint: 600 V, 750 V, 1500 V és 3000 V.

A villanymotoroknak vannak olyan felhasználási területei, amikor a gépek csak ún. törpefeszültségűek lehetnek. (Az MSZ 172 érintésvédelmi szabvány szerint a váltakozó törpefeszültség effektív értéke nem nagyobb, sem a földhöz képest, sem bármely két vezető között 50 V-nál, az egyenfeszültség nem nagyobb 120 V-nál.)

Az ilyenek pl. a nem kettős szigetelésű kéziszerszámok, gépkocsik villanymotorjai, a gyermekjátékok.

Gyermekjátékok esetén a megengedett feszültség legfeljebb a törpefeszültség felső határának fele lehet.

Törpefeszültségre csak kis teljesítményű (kb. 1 kW-ig) villanymotorok készíthetők, mert nagyobb teljesítmények esetn a kis feszültség miatt olyan nagy árama lenne a villanymotornak, amelyre már nem lehet tekercselést legyártani.

A villanymotorok döntő többségének feszültségét, 100-200 kW teljesítményig a 100-1000 V terjedő tartományból választják. Ezen belül is főleg 230 V-os egyfázisú, illetve a 400 V vonali feszültségű, háromfázisú feszültségre készült villanymotorokat használják, mivel a fogyasztói hálózat általánosan ilyen feszültségű. Az egyenáramú villanymotorok 220 vagy 440 V feszültségűek.

A 100-200 kW teljesítmény feletti gépek esetén ismét problémát jelent a nagy áramerősség, ezért a több száz kW-os villanymotorokat 1000 V-nál nagyobb feszültségre gyártják. Szokás ezeket a gépeket nagyfeszültségű villanymotoroknak is nevezni. A nagyfeszültségű villanymotorokat, a feszültségtől függően, a következő teljesítmények felett készítik:

3 kV-ra 100 kW felett,

6 kV-ra 200 kW felett,

10 kV-ra 1 MW körül.”

 Többet szeretne megtudni? Kérdezze munkatársunkat a Kapcsolat linkre kattintva.

 Tovább a Villanymotorokhoz

 Vissza a Tudástárba

 Hámori Zoltán: Villamos gépek 2. kiadás – Nemzeti Tankönyvkiadó 2001.