A háromfázisú aszinkronmotor működése
“A villanymotor jelleggörbéi
Közepes teljesítményű csúszógyűrűs és egykalickás forgórészű villanymotor tipikus nyomaték-fordulatszám jelleggörbéje az alábbi ábrán látható.
A jelleggörbe jellegzetes pontjai és a villanymotorok tulajdonságai a jelleggörbe alapján:
- Indítónyomaték (Mi): a névleges nyomaték körüli, vagy annál kisebb. Ennek oka, hogy álló helyzetben a forgórész erősen induktív jellegű, a forgórész fázistényezője kicsi és emiatt a nyomaték is kicsi. A villanymotor akkor tud forgásba jönni, ha az indítónyomaték nagyobb az Mt terhelőnyomatéknál, ahogy az ábra mutatja.
- Billenőnyomaték (Mb): a villanymotor gyorsulása közben a nyomatéka a billenőnyomatékig nő. A nyomaték azért növekszik, mert a fordulatszám növekedésével csökken a szlip, így csökken a forgórész f2 frekvenciája. A csökkenő frekvencián kisebb lesz a forgórész induktív ellenállása, ezáltal növekszik a cosφ2 fázistényező. A nagyobb fázistényező növekvő nyomatékot eredményez.A billenőnyomatékhoz tartozó szlip kb. 15-20%, tehát ekkor az nb fordulatszám a szinkronértéknek kb. 80-85%-a.
- Névleges nyomaték (Mn): a billenőnyomaték utáni gyorsulás folyamán a nyomaték meredeken csökken. A csökkenés oka: a fázistényező már csak keveset növekszik, de a forgórész árama tovább csökken, mivel az indukált feszültség a szlip csökkenése miatt egyre kisebb lesz. A névleges nyomaték ennek a meredek szakasznak kb. a közepén található. Tehát az aszinkronmotorok esetén is érvényes a közelítő összefüggés:
- A névleges nyomatékot a leadott mechanikai teljesítményből és a fordulatszámból határozhatjuk meg:
ha a fordulatszámot – az adattábláról leolvashatóan – 1/min mértékegységben helyettesítjük.
A villanymotor addig gyorsul, amíg a nyomatéka egyenlő nem lesz a terhelés nyomatékával (a két jelleggörbe metszéspontja).
Ha a gép üresjárásban van, akkor felgyorsul az n1 szinkronfordulatszám közvetlen közelébe. A nyomatéki görbe a szinkronfordulatszámnál metszi a vízszintes tengelyt. (A működési elv szerint – motoros üzemállapotban – ez a metszéspont fiktív.)
A nyomaték jelleggörbéjéből is kiolvashatóan üresjárás és névleges terhelés között a motor fordulatszáma néhány százalékot változik.
A stabil motoros üzemet az üresjárási pont és a billenőnyomaték között lehet megvalósítani. Ha a terhelés meghaladja a billenőnyomatékot, akkor a villanymotor hirtelen megáll, a névlegest többszörösen meghaladó hálózati áramfelvétel kíséretében. Ez a nagy áram, ha tartósan fennmarad, veszélyezteti a villanymotor épségét.
Ha a villanymotor zárt forgórésszel, álló helyzetben csatlakozik a hálózatra, rövidzárási üzemállapotról beszélünk. (Ekkor a gép áramkörileg úgy viselkedik, mint egy rövidre zárt transzformátor.) Ez jellemző pl. a kalickás forgórészű gépek bekapcsolásának pillanatában.
Az áram-fordulatszám jelleggörbe a hálózati áramerősséget mutatja a bekapcsolás pillanatától az üresjárási fordulatszámig, és menete az alábbi ábrán látható:
A rövidzárási áramfelvétel a névlegesnek mintegy 4-8-szorosa. A billenőnyomatékig az áram majdnem állandó marad, ezt követően viszont hirtelen lecsökken. Az üresjárási I10 áram a névlegesnek kb. 25-60%-a. Ezt a – transzformátorokhoz viszonyítva – nagy értéket az álló- és forgórész vasmagja közötti légrés okozza. (A levegő mágnesezéséhez nagy gerjesztésre van szükség.)
Az aszinkronmotor terhelése, veszteségei, hatásfoka
A tengelyre ható terhelőnyomaték következtében a villanymotor fordulatszáma csökken az üresjárásához képest. Ezáltal az állórész forgó mágneses tere nagyobb sebességgel változik a forgórész tekercseihez képest, így abban nagyobb feszültség indukálódik. A nagyobb feszültség megnöveli a forgórész I2 áramerősségét, ami megnöveli a villanymotor nyomatékát. A változás addig tart, amíg a gép nyomatéka egyensúlyba kerül a terheléssel. A forgórész áramának változása – a transzformátorhoz hasonlóan – az állórész áramfelvételének megváltozását okozza, összhangban az energia-megmaradás elvével. Csökkenő terhelés esetén a folyamat ellentétesen változik. A terheléssel együtt változik a villanymotor teljesítménytényezője is.
A hálózatból felvett teljesítmény egy része a villanymotorban veszteségként jelentkezik.
A fellépő veszteségek és teljesítményviszonyok:
- az állórész vasvesztesége(P1vas): jó közelítéssel, a terheléstől függetlenül állandó,
- az állórész tekercsvesztesége (P1tek): a hálózatból felvett áramtól függ, kifejezhetőaz I1f fázisárammal és az R1f fázistekercs ellenállásával
a terheléssel együtt változik.
Ha a felvett P1 teljesítményből levonjuk az állórész veszteségeit, megkapjuk a forgórészre a mágneses tér által átvitt teljesítményt, amit légrésteljesítménynek nevezünk:
- a forgórész vasvesztesége – ami frekvenciafüggő – forgás közben elhanyagolható, mert a forgórész frekvenciája néhány hertz,
- a mechanikai veszteség (Pvmech): csapágy- és kefesúrlódásból, valamint a szellőzési veszteségből (a hűtőlevegő áramoltatásához szükséges teljesítmény) áll; a mechanikai veszteségek a terheléstől függetlenül állandóak, mivel a fordulatszám gyakorlatilag nem változik; a mechanikai veszteségek a névleges teljesítmény 1-2 százalékára tehetők.
- a forgórész tekercsvesztesége: a háromfázisú tekercset, ill. a kalickát melegíti, bizonyíthatóan a légrésteljesítmény és a szlip szorzataként számítható (a szlipet nem százalékos viszonyszámként értelmezve)
ebből következően szintén terhelésfüggő.
Az aszinkrongép összes vesztesége:
A villanymotor leadott teljesítménye:
Az aszinkronmotor teljesítményviszonyait az alábbi ábrán láthatjuk.
A gép hatásfokát az értelmezés szerint számíthatjuk:
Az adattábla névleges értékeiből meghatározhatjuk a névleges hatásfokot:
Névleges teljesítménynél, az aszinkrongépek hatásfoka 70-90%. A nagy teljesítményű gépek hatásfoka a magasabb értékű.
A cosφ1 teljesítménytényező névleges értéke 0,7-0,92 közé esik. A legnagyobb érték a nagy teljesítményű gépekre jellemző.
A fenti ábra az aszinkronmotorok néhány jellemzőjének változását mutatja a terhelés függvényében, viszonylagos egységekben. (A jelleggörbéből kiolvasható értékek tájékoztató jellegűek.) Az origóhoz tartozik az üresjárási üzemállapot.”
Többet szeretne megtudni? Kérdezze munkatársunkat a Kapcsolat linkre kattintva.
Hámori Zoltán: Villamos gépek 2. kiadás – Nemzeti Tankönyvkiadó 2001.
Ezt a bejegyzést ekkor közölték:csütörtök, szeptember 13th, 2012itt és ekkor:10:15 de.és besorolásaA tekercselésről, A villanymotorok javításáról, Tanácsok villanymotor választáshoz, Villanymotor alkatrész, Villanymotor tudnivalók, Villanymotorokról. Követheti az összes választ erre a bejegyzésre a RSS 2.0csatornán keresztül. válaszolhat, vagy kövesse a saját oldaláról. You can leave a response, or trackback from your own site.